Az orvosok és szakdolgozók munkahelyi jelenlétét mostantól váratlanul is ellenőrizhetik - szivárgott ki ezen a héten a Válasz Online portálon az információ, amit szombat este az RTL Híradónak megerősített a Belügyminisztérium. Elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”.
A kórházak adósságrendezésére 63,4 milliárd forint pluszforrást biztosít a kormány - közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön, mindezt azok után, hogy pár nappal ezelőtt ez az információ kiszivárgott, valamint a kormány döntése megjelent a szerda esti Magyar Közlönyben.
Lényegében megszületett a kormányzati döntés arról, hogy hamarosan két részletben adósságkonszolidációs forráshoz jutnak az állami kórházak.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
A magánegészségügy erőteljes növekedése a humánerőforrás elszívás miatt hozzájárul a közösségi egészségügy működési zavaraihoz. Ez is igazolja azt, hogy hibás és nem működő az a kormányzati szándék, amelyik két párhuzamos egészségügyet felépítve mereven el akarja választani a köz- és magánszférát. Nincs két egészségügyre való orvosunk, szakdolgozónk. A magánegészségügyben nagyfontosságú szakterületek (onkológia, traumatológia, intenzív terápia stb.) gyakorlatilag teljesen hiányoznak, és egy minden problémát országos lefedettséggel megoldó második egészségügy fenntartásához nem elég tömeges és gazdag az elit. Ezért csak a köz és magán szabályozott együttműködése hozhat előrelépést, de a valós megoldáshoz nemcsak a szolgáltatók, de a köz- és magánforrások együttműködésére is szükség van.
A kormány a kórházi gyógyszerellátást 2025 januárjától egy különleges jogokkal felruházott, úgynevezett projekttársaságra bízná.
A magyar betegek érzülete szerint az állami egészségügyi járóbeteg-ellátás kicsit jobban teljesített 2023-ban, mint 2022-ben, míg a magánellátás megítélése stagnált - derül ki a Prémium Egészségpénztár másodszor elvégzett átfogó felméréséből. Érdemi elmozdulást történt viszont a magán diagnosztikai ellátások megítélésében. Ennek részletes eredményeit egy szerdai sajtóeseményen mutatta be Erdős Attila, a pénztár igazgatótanácsának elnöke, ezt követően pedig egy kerekasztalbeszélgetés keretében osztották meg szakértők a véleményüket a hazai egészségügy aktuális helyzetéről és legfontosabb kérdéseiről.
A VOSZ Egészségügyi Tagozata örömmel fogadta Takács Péter államtitkár mai bejelentését a valódi biztosítói szemléletű finanszírozóvá váló NEAK kapcsán, illetve a szektorsemlegesség ügyében - áll a szervezet Portfolio-hoz eljuttatott közleményében. Álláspontjuk szerint "mindkét lépés óriási horderejű és nagyon pozitív, feltéve, hogy a részletes szabályozás élhetővé és működtethetővé teszi az új rendszert".
Jelenleg az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni - jelentette be Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján. Jelezte azt is az ágazatvezető: kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat vonja be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.
Az állami egészségügyi rendszer folyamatban lévő átalakításának jelenlegi állását összegezte Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, aki a közeli és távolabbi terveket is megosztotta a Magyar Kórházszövetség keddi konferenciáján.
A felhasználó szakemberek és páciensek visszajelzései alapján fejlesztették és fejlesztik tovább a Magyarország e-egészségügyi rendszeréhez, az EESZT-hez kapcsolódó digitális betegút-menedzsment rendszert, a Dr. BetMent. Az innovatív webapplikáció – amelynek első verzióját a Roche Magyarország által alapított Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítvány (SzEFA) adományozta a magyar államnak – a jövőben újabb kórházak bevonásával, több betegségtípusra kiterjesztve fejlődik majd. A Belügyminisztérium (BM), az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), az öt érintett kórház és a SzEFA közös fejlesztés elősegítése érdekében együttműködési megállapodásokat kötött.
2023 év végén 62,2 milliárd forintnyi tartozással rendelkeztek az állami kórházak. Az adat annak fényében kifejezetten csalódást keltő, hogy tavaly az intézmények 90 milliárd forintos konszolidációban részesültek.
Mára már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az egészségügy egyre több területén, ha gyors és magas színvonalú ellátást szeretne kapni, akkor a magánellátás felé kell fordulni. Honnan és hogyan lehet ennek a finanszírozását előteremteni? Ezeket a lehetőségeket járjuk körbe az alábbi cikkben.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a napokban több olyan határozatot is kiadott, ami korlátozásokat rendel el bizonyos kórházak egyes osztályain. Kunetz Zsombor egészségügyi elemző az RTL Híradónak nyilatkozva azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy Budán nincs más baleseti centrum ellátóhely, csak a János Kórház volt.
Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek. Becslések szerint eddig a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be, döntően a fővárosban. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet.
Még az ünnepek előtt bejelentette az Észak-budai Szent János Centrumkórház Kardiológiai Osztálya, hogy a jövőben nem tudja ellátni a II. kerületi betegeket - írja Facebook-posztjában Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő.
A horvát parlament beiktatta hivatalába az Andrej Plenkovic vezette kormányt.
Folyamatosan frissülő cikkünk.
Zajlik a károk felmérése, valamint a kutatás az áldozatok után.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
